Sikerült az elmúlt időszakban elhanyagolnom mindkét blogomat, és magam sem tudom, mit jelent, hogy az élő babák helyett a varrott babák blogját teszem először rendbe…
Az év eleje nálunk a betegségek jegyében telt, ilyenkor nem szeretek varrni, mert két orrszívás között esélyem sincs ráhangolódni a babákra. Emiatt kb. másfél hónap telt el úgy, hogy hozzá sem tudtam kezdeni egyhez sem.
Aztán két hete végre összeszedtem magam (akkor még úgy nézett ki, hogy végre tavasz van, és ettől meglódult az én alkotói kedvem is), és behoztam a lemaradásomat.
Először is egy ismerős anyuka szinte-unokájának készült el ez a narancssárga rongyi, aki aztán jól összebarátkozott a sokáig a polcomon lakó pajkos rongyival:)
(sajnos a színek szinte sosem köszönnek vissza a fényképeimről, erre sürgősen megoldást kell keresnem!)
Egy kisfiúnak hozta a Nyúl a kék rongyit, a lila pedig egy kedves barátnőm egy éves kislányának, szülinapi ajándékul, de úgy alakult, hogy még mindkettő a polcomon csücsül, s hát… időközben romantikus beszélgetésbe elegyedtek 🙂
Ráérő időmben elmentem az Amina stúdióba, ahol a KIWI varrókör által szervezett varráson megismerkedhettem az évszakbabák közül a tavaszi növénybabák elkészítésével. Jó móka volt, de mivel két gyereket is vittem (…) idő előtt távozásra kényszerültem 🙂 De így is született egy fűbaba és egy csírababa:
A továbbiakban szó lesz még hatalmas tumultusról a polcomon, barátnőkről, bongyor hajú babáról és végül egy romababáról is, de most türelmetlenek az igazi babák 🙂
Oldal ajánlása emailben
X
Legutóbbi hozzászólások