Egy nagyon kedves barátnőm kérte, hogy készítsek neki egy babát, “olyat, mint a csíkos sapkás szőke baba!” Kicsit rossz érzéssel kezdtem neki, mert eddig még mindig más és más babát készítettem, féltem, mi lesz, ha ugyanazt kell ‘legyártani’ kétszer? Nem veszíti el a varázsát? Tud ugyanolyan lenni két baba?
A waldorf babakészítők közösen állítják, a babakészítés olyan, mint a gyerekszülés: az első lépések, ahogy egy gömböt négy részre osztasz, pont, mint a sejtosztódás a baba fogantatása után. Aztán hosszan formálod, alakítod, figyeled, mivé, kivé alakul (bizony előfordul olyan is, hogy kislány babát akarsz készíteni, de végül kisfiú lesz belőle, annyira olyan a fejformája, a “kisugárzása”, hogy akárhogyan is igyekszel, nem lesz belőle lányos baba).
Így érthető talán, mennyire kételkedtem benne, hogy lehet két egyforma babát készíteni.
Még nincs kész, hiányzik a copfja, és a sapkát se varrtam még fel, de mégis megmutatom, szerintem hasonlítanak, de csak mint két testvér:)
Ilyen az eredeti, ovinak készült baba:
S ilyen lett az új:
Kipróbáltam egy új módszert is a frufru elkészítésére, nem csak hímeztem (fixen) a hajat, hanem még egy sor “lebegő” szálat is felhímeztem, hogy játékosabb legyen a baba kinézete.
Nektek hogy tetszik? 🙂